Azt, hogy mennyire számít az első benyomás még egy mai digitális korban is, amikor az üzleti hírnevet a mindenütt jelenlévő online értékelések befolyásolják, talán a névjegykártyák tartós népszerűsége bizonyítja a legjobban. Arról nem is beszélve, hogy a napjaikban egyre elterjedtebb papírhasználat korlátozásának sem engedve máig megtartották hagyományos formájukat, ami szintén arról árulkodik, hogy egy tökéletes névjegykártyával való bemutatkozás messze nem ritkaság.
A névjegykártya története
A névjegykártya stabil helye a marketingben és az üzleti kapcsolatokban hosszú és gazdag múltra tekint vissza. Mai formája és rendeltetése szorosan kapcsolódik a különböző történelmi korszakokban névjegyeihez - a birtokoskártyához, a látogatókártyához és a kereskedői kártyához.
A birtokoskártya egy aláírt játékkártya volt. A XVI. században ez egy törvényes jogi dokumentum volt, hasonlóan a váltóhoz - a birtokost pénzügyi követelésekre (kötelezettségekre) jogosította (vagy kötelezte).
Ahogy a neve is mutatja, a látogatókártyákat a látogatások bejelentésére használták. Rendszerint egy magasabb rangú személy, aki a látogatást szándékozott tenni, egy szolgát küldött egy névjegykártyával abba a házba, ahol jelentkezni akart. Ez nem csupán a szándékok előzetes bejelentésének tiszteletteljes formasága volt, hanem a magasabb társadalmi státusz jelzésének divatos módja is. A kártyák grafikai kialakítását pedig e két szándéknak megfelelően alakították ki.
Az első látogatókártyák Kínából valók a tizennegyedik századból. A kézzel készített papírra nyomtatott kis kalligrafikus műalkotások voltak.
A tizenhetedik századi Európában a névjegykártyák formátuma megegyezett a játékkártyákéval. A tulajdonos neve és a látogatás oka (rövidítéssel jelezve, pl. P.F.) mellett gyakran tartalmazta a családi címert, díszeket, természeti és vallási motívumokat. Minél részletesebb és kifinomultabb volt a tervezésük, annál lenyűgözőbb volt az első benyomás. A litográfia fellendülésével és az előállítási árak csökkenésével a tizenkilencedik században új színek, betűtípusok és új grafikai stílusok is megjelentek.
Az idővel társadalmi jelenséggé alakult névjegykártya az etikettet is magával hozta. Előírta például, hogy egy férjes asszony neve mellett a férje neve is szerepeljen, vagy hogy egy félbehajtott lapot egy adott háztartásban egynél több személynek is címezhettek. Ennek az etikettnek a nyomait még ma is őrzik a különböző alkalmakra küldött kártyák.
A kereskedelmi kártyák célja a házszámozás előtti időkben a reklámozáson kívül az volt, hogy a címzettet az üzlet helyére vezessék. A kereskedők hirdetőtábláit és kis tájékozódási térképeket is tartalmaztak, de árlistaként, nyugtaként vagy megrendelőlapként is funkcionáltak.
Formatervezési tippek
A modern formatervezés számos eszközt kínál ahhoz, hogy kreatívan szabályozza névjegykártya megjelenését azért, hogy kiemelkedjen és kitűnjön. A négyjegykészítéskor érdemes figyelembe venni a következő tanácsokat:
1. Tartsa szem előtt a következő tervezési szabályokat
Az alapvetőek szabályok a következők:
- Csak a szükséges adatokat közölje: név, cégnév, munkakör, elérhetőségek, beleértve a közösségi médiát és a logót.
- Ha nemzetközi üzleti tevékenységet folytat, az adott nyelven nyomtassa a névjegykártyákat.
- A szöveg legalább 5 mm-re legyen a névjegykártya szélétől.
- Ellenőrizze, hogy legalább 300 dpi (dots-per-inch) felbontású, tehát kiváló minőségű reprodukciót biztosító nyomtatót vásárol.
- Gondoljon az olvashatóságra, válasszon megfelelő betűméretet és betűtípust.
- Hacsak nem kizárólag spot színekkel dolgozik, tervezzen CMYK-ban.
- Használjon rácshálót (grid) a jobb áttekinthetőség és az információk hierarchiája érdekében.
- Kombinálja helyesen a színeket, és figyeljen a kontrasztra.
- Az alapszíneket másképp értelmezik az üzleti életben.
- Ehhez hasonlóan a betűtípusok is érzelmeket váltanak ki.
2. Behatárolt kreativitás
Az egyik korlát a névjegykártya mérete. A névjegykártya szabványos mérete Európában 85 x 55 mm, az USA-ban pedig 90 x 50 mm. Ebben a keretben érdemes az alapvető adatokkal kezdeni, például a névvel és az elérhetőségekkel, és csak ezután foglalkozzon a formaterv többi részével.
3. Kerülje a gyakori hibákat
Ezek elsősorban a nyomtatással és a névjegykártya szélével kapcsolatosak. Ismerje meg az úgynevezett „kifutót” (vagyis a grafika szükséges túlnyúlását), hogy a nyomtatás után ne jelenjen meg egy nem kívánt fehér szegély. A kifutó a nyomtatóhoz kapcsolódik, és rendszerint 3 mm széles, olykor szélesebb. A szerkesztőeszközök a grafikai szoftverek alapértelmezett eszközei.
A névjegykártya szélét szegélyező folyamatos szegély szintén gondosságot igényel. Ha ilyen kialakítást választott (ezt inkább kerülje), tartsa szem előtt, hogy a határvonal vastagságában a legkisebb különbség is látható lesz.
4. Felületkialakítás
Bár a nyomtatás drágább lehet, a névjegykártya különleges kivitelezése lehet a döntő tényező, amely vizuálisan és tapintásilag is megkülönbözteti azt. Legyen szó fóliázásról, UV-hatásról, metál színekről, lekaparható bevonatról (mint a sorsjegyeken) vagy dombornyomásról, mindegyik képes emlékezetesebbé tenni a névjegykártyát.
5. A névjegykártya vágása
Ha már szó esett a tapintásról, a névjegyeknél ez a vizualitással azonos értékű. A szöveg vagy illusztráció egy bizonyos részének kivágásával növelheti annak esélyét, hogy az érzés megragadjon a címzett tapintási emlékezetében. A modern lézernyomtatók lehetőséget nyújtanak a vágásra, de alacsonyabb példányszám esetén a kézi vágószerszámok is jó szolgálatot tesznek.
6. Szokatlan anyagok
Bár a papír a hagyományos anyag, ettől eltérő anyagokkal is kísérletezhet, például műanyaggal, fával, parafával, gumival és fémmel is. Esetleg, ha úgy látja, nyomtassa ki az adatait egy kis kutya jutalomfalatra, vagy egy mini sajtreszelőre.
7. A hasznos névjegykártya
Jó ötlet, ha a névjegykártyát nem csak adatközlésre, hanem reklámhordozóként használjuk. Készíthet állványt, tokot, a keréktömlő foltot, pendrive-ot, sörnyitót és még számos egyéb tárgyat, amely jó ha kéznél van.
8. Saját alkotás
Az igazi hitelesség, a retró hatás és a házi készítés érzése érdekében kipróbálhatja a saját készítését egy hobbi könyvnyomtató készlettel. Számos ötlet és elkészítési útmutató található meg az interneten.
9. Újrahasznosított papír
Ugyanez érvényes a papír újrahasznosítására is. Használhat régi kartont, képeslapokat és más kemény papírtípusokat is. Megfelelő alternatíva lehet az papír- és írószerboltokban kapható tiszta újrahasznosított papír.
10. Kétszer mérj...
Nincs annál rosszabb, mint amikor egy egész névjegykártya-készlet kinyomtatása után fedezünk fel egy nyelvtani vagy adathibát. Ezért ne csak Ön, hanem más beavatatlan személyek is nézzék át többször a teljes szöveget - ők hamarabb felfedezik az esetleges hibákat.
Névjegykártya-etikett
A hibátlan névjegykártyákkal viszont még csak félúton járunk a sikeres kapcsolatépítés felé. Hogyan és kinek adjuk át a névjegykártyát, hogyan reagáljunk, ha valaki névjegyetkártyát kér, és mit mondjunk a névjegykártya csere után - ez csak néhány a névjegy-etikett kérdései közül.
11. Ellenőrizze, hogy magával hozta névjegykártyáit...
...és megfelelő mennyiségben. Nincs zavaróbb annál, amikor rádöbben, hogy otthon felejtette a névjegykártyáit, vagy elfogytak. De valószínűleg nem csak Önnek. Mindenképp kerülje a „Sajnálom, de most adtam ki az utolsót...” választ.
12. Ne osztogassa bárkinek
Szelektáljon, és győződjön meg róla, hogy csak olyan személynek adja át a névjegykártyáját, akikről a jövőben szívesen hallana. De még ez sem jelenti azt, hogy 100 névjegykártya kiosztása után 100 személy visszahívja.
13. Annak adjon névjegykártyát, aki kéri
Ne erőltesse senkire a névjegykártyát. A lehető legdiszkrétebben, a jobb kezével vagy mindkét kezével adja oda annak, aki kéri. Az ujjak ne takarják el a szöveget. Átadáskor nézzen a másik ember szemébe és mosolyogjon. Ha kellő érzéssel fogalmaz, rendben lesz, ha tájékoztatja a címzettet arról, hogyan szeretné, ha kapcsolatba lépne Önnel (telefonon, e-mailben).
Soha ne adjon át egynél több névjegykártyát.
Válaszreakcióként kérjen Ön is névjegykártyát, és fogadja úgy, ahogyan a sajátját is átadta.
14. Nemzetközi érdekességek
Japán - mindig két kézzel adja át a névjegykártyáját, és ellenőrizze, hogy a titulusai és a munkaköri beosztása vagy tisztsége is rajta szerepel. Ennek a rituálénak részben személyes jellege is van.
Kína – szintén két kézzel adja át a névjegykártyáját, és még azelőtt ajánlja fel, mielőtt valaki elkérné Öntől; ha névjegyet kap, a tisztelete jeléül egy pillanatig tanulmányozza a kapott névjegyet.
Egyesült Királyság, Ausztrália és az USA – a névjegykártya csere nem hivatalos formula, elfogadható, ha azonnal a zsebre teszi.
Többnyelvű országok - célszerű a névjegykártyán a megfelelő nyelveken feltüntetni az adatokat.
15. Kezelje tisztelettel a kapott névjegykártyát
Ha szokása, hogy a névjegykártyák hátoldalára jegyzeteket ír, mindig kérdezze meg először, hogy ez problémát jelent-e az átadó személynek. Ilyen esetre tartson kéznél egy jegyzetfüzetet, amelybe jegyzetelhet.
16. Figyeljen az állapotukra
A legjobb, ha a névjegykártyákat védőtokban tartja. A zsebében vagy pénztárcájában könnyebben sérülnek, ami nem túl profi megoldás.
Amikor névjegykártyát kap, megdicsérheti annak kialakítását, kivitelezését és hasonlókat. Ezután gondosan tárolja, hiszen az is kínos baki, ha másodszor is elkéri.